Aki az átlagosnál több időt és energiát szentel saját vércukorszintjének vizsgálatára (pl. folyamatos cukormonitor rendszer, CGM alkalmazásával), az hamar tapasztalni fogja, hogy az, hogy miként érzi magát egy adott pillanatban, nagyban függ vércukorszintjének kilengéseitől.
Gondolom nem egyedülálló tapasztalás, hogy a délelőtti órákban hirtelen álmosság tör ránk, vagy nehezen fókuszálunk az adott feladatunkra. Ilyen esetben legtöbbször egy nagy pohár friss kávé sem tud segíteni. Nagyon valószínű, hogy ilyenkor épp egy szokásos, mondjuk narancsléből, péksüteményből vagy tejes gabonapehelyből és habos kávéféleségből álló reggelit követő glükózcsúcs meredek emelkedőjének lejtős oldalán időzünk.
A vércukor-hullámvasút alsó szakaszában különös erővel tud ránktörni az elfáradás és a lemerülés. Az ilyenkor megjelenő tünetek nagyban változhatnak személytől függően. Van, akinél szédülés, émelygés, hevesebb szívdobogás, verejtékezés, falási roham jelenik meg, míg másoknál kimerültség, fáradtság vagy agyi köd tapasztalható, sőt van olyan is, aki rosszkedvű lesz vagy szorong.
Hosszútávon pedig az olyan folyamatok, mint az oxidatív stressz, a glikáció, gyulladások és az inzulintöbblet olyan krónikus állapotokat eredményez, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az ízületi gyulladás (arthritis) vagy a depresszió.
[A Glükóz forradalom című bejegyzés sorozat alapja Jessie Inchauspé francia biokémikus a „Glucose revolution” című könyve.
A vastagon szedett szavak, szövegrészek olyan linkek, melyek további információval látják el az olvasót, vagy épp egy állítást igazolnak.]
A sorozat előző részét itt olvashatod el.
Rövid távú hatások
Állandó éhségérzet
Sokunk érzi magát éhesnek nem sokkal azután, hogy ettünk, és ez megint a glükózzal hozható kapcsolatba. Ha összehasonlítunk két ételt, aminek azonos a kalóriatartalma, akkor az, amelyik laposabb vércukor görbét eredményez, jelentősen hosszabb ideig tartó jóllakottság érzetet eredményez.
Másfelől a folyamatos éhségérzet a magas inzulinszint egyik tünete. Ha a gyakori magas vércukorcsúcsok miatt állandósul a magas inzulinszint, akkor a hormonjaink megzavarodnak. A leptin nevű hormon, mely azt jelzi az agynak, hogy jóllakottak vagyunk és nem kell többet ennünk, gátlódik vagyis nem fejti ki a kellő hatást. Míg a grehlin nevű hormon, mely az éhséget jelzi, aktiválódik. Még akkor is, ha rengeteg a zsírsejtekben tárolt energiánk, a szervezet azt jelzi, hogy több energiára van szükségünk, tehát eszünk.
És ha eszünk és ismét glükózcsúcsokat generál a szervezetünk, akkor újabb inzulin molekulák keletkeznek, amik ismét a grehlin (éhség hormon) hatását növelik. Minél többet eszünk, annál éhesebbek leszünk. Ez egy szerencsétlen és tisztességtelen ördögi kör.
A válasz nem az, hogy kevesebbet eszünk, hanem hogy a vércukorgörbénk laposításával csökkentsük a keletkező inzulin mennyiségét.
Sóvárgás
A sóvárgásról alkotott képünk nagyban megváltozott egy 2011-es kísérlet után, melyet a Yale Egyetemen folytattak. A teszt alanyait az agyuk aktivitását mérő berendezésbe, ún. funkcionális mágneses rezonanciakészülékbe, fMRI-be fektették. Ezután különböző ételek képeit mutatták nekik. Ezek között volt kép salátáról, hamburgerről, sütiről, brokkoliról, stb. Azt kellett jellemezni egy 1-től 9-ig terjedő skálán, hogy a képen látható ételt mennyire akarják éppen abban a pillanatban megenni. A számítógép kijelzőjén a kutatók azt nézték, hogy az agy melyik része mutat nagyobb aktivitást a képek látványára. Az alanyokat mindeközben folyamatos vércukor monitorozóra kötötték.
Az eredmény lenyűgöző. Amikor a személyek vércukor szintje stabil volt, egyik ételt sem értékelték különösebben nagy pontszámmal. Akkor azonban, amikor a glükóz szintjük épp meredeken csökkenő fázisban volt, két dolgot vettek észre a kutatók. Először is az agy sóvárgásért, vágyakozásért felelős központja kiemelkedő aktivitást mutatott. Másfelől az alanyok az „ezt most azonnal meg akarom enni” skálán jóval magasabbra értékelték a nagy kalóriatartalmú ételeket (hamburger, torta…), mint amikor stabil volt a vércukor szintjük.
Az a gond, hogy a vércukor szintünk gyakran van csökkenő fázisban, különösen egy-egy nagyobb csúcsot követően. Minél nagyobb a csúcs, annál nagyobb a „zuhanás” is. Ez egyfelől jó, mert azt jelzi, hogy az inzulin teszi a dolgát és a felesleges glükózt a már említett raktárakba küldi (lásd az előző fejezet: Inzulin és zsírraktározás bekezdést). Másfelől viszont ilyenkor hatalmas a kísértés, hogy egy vagy két adag édességet vagy egy hamburgert faljunk be. A vércukor görbénk laposítása kevesebb sóvárgáshoz vezet.
Krónikus kimerültség
Az energia termelő sejtalkotóink, a mitokondriumok, túl sok glükózmolekula jelenlétében nem tudnak megfelelő mennyiségű ATP-t előállítani, így veszélybe kerül az energiaellátásunk, és fáradtnak érezzük magunkat. Azok, akik mitokondriális problémákkal születnek, sokkal rosszabban teljesítenek fizikai és mentális faladatokban egyaránt, összehasonlítva egészséges embertársaikkal.
Amikor valami édeset eszünk, azt gondoljuk, hogy segítünk energizálni szervezetünket, de ez csak az a felemelő érzés, melyet az agyunkban létrejövő dopamin löket okoz. Minden egyes glükózcsúccsal rontjuk a mitokondriumaink energia termelő képességét. A glükóz hullámvasutat kiváltó ételeink nagyobb fokú kimerültséghez vezetnek, mint azok, melyek lapos görbét váltanak ki.
Nem kielégítő alvás
Az egyik általános tünete a rosszul szabályozott glükózszintnek, hogy ha az éjszaka közepén hirtelen, erős szívverésre felriadunk. Gyakori eredménye ez a vércukorszint alvás közben bekövetkező hirtelen csökkenésének. Ha lefekvéskor magas a vércukor szintünk vagy épp egy nagyobb glükózcsúcson vagyunk túl, könnyen jelentkezhet álmatlanság (főleg posztmenopauzás nők esetén), illetve alvási apnoe (elsősorban a férfiak körében). (Az alvási apnoe olyan rendellenesség, amikor alvás közben a szokásosnál gyakrabban fordul elő légzési szünet vagy felületes légzés.) Ha jól akarunk aludni, laposítsuk ki a vércukor görbénket.
Megfázások és koronavírus komplikációk
Egy glükóz csúcsot követően az immunrendszerünk ideiglenesen meggyengül. Ha a vércukorszintünk krónikusan magas, akkor búcsút mondhatunk a betolakodók elleni védelemhez szükséges 5 csillagos immunrendszernek. Érzékenyebbé válunk a fertőzésekre, és kiderült, hogy ez különösen igaz a koronavírus támadása esetén. A jó metabolikus egészség (mikor mitokondriumaink kiváló állapotban működnek) az egyik legfontosabb tényező a koronavírus fertőzés elleni harcban. Magas vércukorszinttel rendelkező emberek kimutathatóan könnyebben fertőződnek meg, és könnyebben szenvednek komplikációktól, és kétszer nagyobb az esélyük, hogy meghalnak a fertőzés következtében, mint azok, akiknek normális a glükóz szintjük.
Terhességi diabétesz
Terhesség alatt minden nőben megemelkedik az inzulin szintje. Ez azért van, mert az inzulinnak növekedést elősegítő szerepe is van. Egyrészt a baba növekedésében másrészt az anya mellszövetének növekedésében játszik szerepet.
Sajnos ez az inzulintöbblet néha inzulinrezisztenciához vezet, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem úgy reagál az inzulinra, mint korábban. Megemelkedik az inzulinszint, de ez nem segít a cukorfelesleg elraktározásában, és emiatt a vércukorszint is megnő. Ez ijesztő tapasztalat a kismamának, különösen azért, mert a jelenség a szülés közeledtével rosszabbodik.
A glükózgörbék laposításával azonban a kismamák csökkenthetik annak esélyét, hogy gyógyszeres kezelésre legyen szükség, és csökkenthetik a születendő baba súlyát is, ami azért jó, mert könnyebb szüléshez vezet, illetve csökkenti annak esélyét, hogy a babát császármetszéssel kelljen világra hozni. Nem mellesleg a kismamák saját testsúlya is jobban kontrollált marad.
Hőhullámok és éjszakai verejtékezés
Ahogy egyes hormonok szintje drámaian lecsökken a menopauzába lépő hölgyeknél, úgy jelentkeznek olyan tünetek, mint a libidó csökkenése, érzelmi kitörések, éjszakai verejtékezés, álmatlanság, hőhullámok, és egyebek. A kutatások azt mutatják, hogy ezek a tünetek erősebbek azon nők körében, akiknek magasabb a cukor- és inzulinszintjük.
Migrén
A migrén a fejfájások egyik speciális változata. Általában az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják. Ez egy fiatal kutatási terület, de az adatok azt igazolják, hogy az inzulinrezisztenciával élő nők esetében kétszer gyakoribb a rendszeres migrénes fejfájás, mit az inzulinérzékeny embertársaiknál. Bizonyítottan csökkenthető a migrén gyakorisága, akár gyógyszeres kezeléssel, akár étkezési beavatkozással csökken az inzulin szintje.
Memória problémák és kognitív funkciók zavara
Ha egy fontos tesztet kell kitöltenünk, vagy egy vitát szeretnénk kezdeni, melyet meg akarunk nyerni, jobban tesszük, ha figyelünk arra, hogy mit eszünk előtte. Könnyű valami édes finomság után nyúlni, ha energia löketre van szükségünk, de egy ilyen választás hátrányosan befolyásolhatja agyunk működését. Egy nagyobb vércukorcsúcs rossz hatással lehet a memóriánkra és a kognitív funkcióinkra. Ez a hatás még erősebb a reggeli órákban, amikor üres gyomorral felébredünk. Ha pl. reggel 9-kor van egy meetingünk, és le akarjuk nyűgözni a partnerünket, jobb, ha olyan reggelit fogyasztunk, amely után lapos marad a vércukor görbénk.
1-es típusú cukorbetegség
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, mely esetén a hasnyálmirigy nem termel inzulint. Amikor egy beteg glükózcsúcsot tapasztal a teste inzulin hiányában nem képes a glükózt a három raktározási helyre eljuttatni. Naponta többször is szüksége van inzulin injekcióra, de a nagy glükózcsúcsok és az azt követő lejtők jelentős kihívás elé állítják. A görbék laposítása az ő esetében is jelentősen csökkenti problémákat. Több dolog is könnyebbé válik: sportolhat anélkül, hogy tartania kellene a hipoglikémiától (túl alacsony vércukorszint), ritkábban kell a mosdóba járnia (a glükózcsúcsok mellékhatása), és a hangulata is javul.
A következő részben azt nézzük meg, milyen hosszútávú hatásokkal szembesülhetünk a gyakori és túlzottan magas vércukorcsúcsok következményeként.
