Minden, amit teszünk, energiát igényel.
Akár futunk, akár ugrunk, akár gondolkodunk, akár csendben ülünk, a testünknek megbízható energiaellátásra van szüksége a folytatáshoz. Ezt az ellátást úgy kapja meg, hogy a táplálékot az anyagcsere néven ismert biológiai folyamatok sorozatán keresztül energiává alakítja.
A jó metabolikus egészség azt jelenti, hogy a szervezet hatékonyan képes energiát előállítani és felhasználni, így segítve, hogy sejtjeink és egész szervezetünk teljes kapacitással működjön. A rossz metabolikus egészség ezzel szemben azt jelenti, hogy a sejtek nem kapják meg a szükséges energiát, ami számos mentális és fizikai kihíváshoz vezet.
A metabolikus szindróma olyan anyagcsere-kockázati tényezők csoportja, amelyek jelentősen növelhetik a betegségek, köztük a rák, a szívbetegségek, az olyan neuro-kognitív zavarok, mint a demencia, az Alzheimer-kór, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A metabolikus szindrómában szenvedőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő krónikus gyulladás is, ami növelheti a súlyos kimenetelű betegségek, köztük az influenza és a COVID-19 kockázatát.
A metabolikus szindróma diagnózisa sürgős jele annak, hogy az egyén metabolikus egészsége – az a mód, ahogyan a szervezet feldolgozza és felhasználja az elfogyasztott táplálékból származó energiát és tápanyagokat – nem működik megfelelően. Ilyen esetben határozott életmódbeli változtatásokra van szükség, hogy az egészségügyi kockázatok csökkenjenek.
Az emberi testben több billió (ezermilliárd) mikroba él. A test minden részében megtalálhatók, kívül és belül egyaránt. Ezek összességét, pontosabban ezek genetikai állományát nevezzük mikrobiomnak.
A bélrendszerünkben lévő baktériumok például lebontják a szervezet által megemészteni nem tudott táplálékot, fontos tápanyagokat termelnek, szabályozzák az immunrendszert, és védelmet nyújtanak a káros baktériumok ellen. És bár az egészséges bélmikrobiom fenntartásához szükséges összes tényezőt nem tudjuk befolyásolni, a mikrobáink egyensúlyát manipulálhatjuk azzal, hogy odafigyelünk arra, hogy mit eszünk.
Az egészséges táplálkozásról mindenkinek vannak elképzelései.
Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy egy ideálisnak vélt étkezési forma (mit, mennyit és mikor együnk) nem alkalmazható mindenkire egyformán. Saját testünk másokétól különböző módon reagálhat akár ugyanarra az ételre is. Az általános táplálkozási útmutatások követése nem mindenkinél váltja be a hozzá fűzött reményeket. A teljesen személyre szabott iránymutatás lenne ideális, de ennek elérését még rengeteg tudományos kutatásnak kell megelőznie.
Az, amit mi emberi szervezetnek nevezünk, egy összetett életforma, humán sejtek és mikrobák együttélése. Mindkettőre figyelemmel kell lennünk, amikor táplálékunkat megválasztjuk.
A sportolásnak, illetve a mozgásnak számos élettani előnye van.
Fizikai aktivitás minden olyan szándékos izommozgás, amely energiát használ. Ez lehet például sportolás, edzőtermi edzés vagy futás, de lehet a munka, a szabadidő vagy bármely más, a nap folyamán végzett mozgás része is.
A fizikai aktivitás a következő típusokra osztható:
A fizikai aktivitás minden típusa sajátos egészségügyi előnyökkel jár. A metabolikus egészség fenntartásához elengedhetetlen bizonyos mennyiségű intenzív mozgás beépítése a napi/heti rutinba.
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem hivatott helyettesíteni az egészségügyi szakemberrel (orvossal) történő konzultációt.
Webdesign: Dr. Buda Csaba
Miért károsak a kimagasló vércukorcsúcsok?
Miként betegítenek meg minket a kimagasló vércukorcsúcsok?
10 trükk a vércukorcsúcsok laposításához