Mi a különbség öröm és boldogság között?

Dopamin vs. szerotonin

Az öröm és a boldogság közötti különbségek áttekintéséhez nézzük meg először milyen biológiai résztvevők tartják kezükben a gyeplőt.

A dopamin a tanulás és a pozitív megerősítés neurotranszmittere. A neurotranszmittereket gyakran nevezik a szervezet kémiai hírvivőinek. Ezek azok a molekulák, amelyeket az idegrendszer az idegsejtek közötti, illetve az idegsejtek és az izmok közötti üzenetek továbbítására használ. A dopamin az a jelátvivő ami azt mondja: ez jól esik – akarok még ebből.
A szerotonin épp az ellenkezője. Ez az a neurotranszmitter, ami azt mondja: ez jól esik – de többet nem akarok és nem kell ebből mégtöbb.

Ez két jól elkülöníthető dolog. Az a probléma, hogy ha nem ismered fel a különbséget, akkor a folyamatos jutalmazást keresed a végtelenségig.
Van azonban egy harmadik komponense ennek a folyamatnak. Ez pedig a kortizol, ami egy stresszhormon; egy szteroid hormon, amit a mellékvese termel. Amit a kortizol tesz, az különösen fontos a történetben. A tevékenységét (többek között) a homloklebenyben, vagyis a frontális agykéregben fejti ki. A homloklebeny az agynak az a része, ami meggátol abban, hogy ostobaságokat csinálj. (Ennek teljes kifejlődése a 25. életévre tehető.) Ha a frontális agykéreg nem működik megfelelően (diszfunkcionális), nem tudsz előre tervezni/gondolni. Csak a pillanatnak élsz.

A homloklebeny ilyen jellegű rendellenessége az embert a kétéltűek szintjére süllyeszti. Vagyis nem számít mi történik a jövőben szükségem van a jutalmamra most azonnal.
Szóval ekkor nincs meg az a képesség, hogy tudatosan meggátold a jutalom utáni vágy érzését.

A dopamin és a kortizol kombinációja az ami a függőséghez vezethet

A jutalmazás önmagában jó dolog. A jutalmazás és a stressz együtt viszont nem jó. A krónikus stressz pedig a jutalmazás hajszolására késztet (épp emiatt a „kétéltű agy” miatt). Ez pedig elvezet a függőséghez.
Másfelől, vagyis a szerotonin oldaláról nézve a krónikus stressznek és a kortizolnak szintén megvan a hatása. A szerotonin úgy kötődik a receptorához, hogy gátolja a következő neuron működését. A baj az, hogy a kortizol alulszabályozza a szerotonin receptorok számát. Kevesebb szerotonin és kevesebb receptor depressziót eredményez. Mind a függőség, mind a depresszió jelentkezik. Előbbi a dopamin miatt, utóbbi a szerotonin hiánya miatt, de mindkettő a kortizol vagyis a krónikus stressz jelenlétében.

Egy jutalmazó rendszerünk van. Egyetlen. Ez a jutalmazó rendszer hallatlanul fontos. Valójában motivációs rendszernek is nevezhetnénk. Ha ez nem működik, reggel nem kelsz fel. Csak fekszel az ágyban és meghalsz. Ezt igazolták transzgenikus állatokon végzett kísérletekben is. Ezekben az állatokban genetikai módosítással kikapcsolták a jutalmazó rendszert. Az állatok így már nem akartak táplálkozni és egyáltalán semmit nem akartak csinálni. Szükségünk van a jutalmazásra (motivációra), hogy reggel felkeljünk, hogy elmenjünk dolgozni vagy valamilyen módon biztosítsuk a megélhetésünket, valamint hogy táplálkozzunk, stb. Szóval a jutalmazás a faj túlélése céljából elengedhetetlen, egyszerűen nem élhetünk nélküle. Azonban a jutalom és az elégedettség nem ugyanaz a dolog. A jutalom és az öröm egymás szinonimái. Csakúgy, mit az elégedettség és a boldogság.

7 kulcsfontosságú különbség öröm (jutalmazás) és boldogság (elégedettség) között

Manapság az emberek nincsenek tisztában mi a különbség e két összefonódó jelenség, az öröm és a boldogság között.
Dr. Robert Lustig „Az amerikai elme meghekkelése” című könyvében 7 kulcsfontosságú különbséget határoz meg az öröm (jutalmazás) és a boldogság (elégedettség) között. Érdemes megismernünk ezeket a különbségeket ahhoz, hogy egyfelől kiismerjük a világunkat, másfelől, hogy felismerjük, a világ hogyan manipulál bennünket.

• Az öröm rövid ideig tart (mint egy jó étkezés). Szerezd meg, tapasztald meg, és lépj túl rajta. Mit gondolsz, miért nem emlékszel arra, mit ettél tegnap vacsorára? Ezzel szemben a boldogság sokkal hosszabb ideig tart (hetekig, hónapokig vagy évekig). Ez történik, amikor jól működik a partner kapcsolatod, vagy amikor végignézed, ahogy a tinédzsered leérettségizik. És ha az elégedettséget az elért eredmények vagy a céltudatosság érzése adja, akkor nagy az esélye, hogy még sokáig, talán egész életed hátralévő részében érezni fogod.
• Az öröm zsigeri izgalom (pl. egy kaszinó, egy focimeccs vagy egy sztriptízbár). Aktiválja a szervezet harcolj-vagy-menekülj rendszerét, ami a vérnyomást emeli és a pulzusszámot felgyorsítja. Ezzel szemben az elégedettség éteri és megnyugtató (pl. nyugtató zene hallgatása vagy az óceán hullámainak figyelése). Ez lelassítja a szívverést és csökkenti a vérnyomást.
• A jutalmazás különböző anyagokkal érhető el (pl. heroin, nikotin, kokain, koffein, alkohol és természetesen cukor). Mindegyik az agy jutalomközpontját stimulálja. Némelyik legális, némelyik nem. Ezzel szemben a boldogság nem érhető el szerhasználattal. Az elégedettség nem kötődik semmilyen szerhez, ezt inkább tettekkel szokás elérni (például az egyetem elvégzésével vagy azzal, hogy a gyermekünk eligazodik a saját életútján).
• Az élvezet valaminek a megkapásával, elérésével jár. Pl. a szerencsejáték mindenképpen egy mámorító élmény: amikor nyerünk, az alapvetően jutalmaz, mind zsigerileg, mind gazdaságilag. De másnap menj vissza ugyanahhoz az asztalhoz. Talán egy lökésnyi izgalmat fogsz érezni, hogy újra megpróbáld. De nincs ragyogás, nincs maradandó érzés az előző estétől. Vagy vegyél egy szép ruhát a kedvenc butikodban, aztán próbáld fel újra egy hónap múlva. Ugyanazt a lelkesedést váltja ki? Kizárt. Ezzel szemben az elégedettséget gyakran az adakozás generálja (például, ha pénzt adunk egy jótékonysági szervezetnek, vagy ha a gyermekünknek adjuk az időnket, vagy ha időt és energiát szentelünk egy értékes projektnek). Kapni öröm, adni boldogság.
• Az örömöt többnyire egyedül éri el az ember, mint például egy csokoládétorta elfogyasztása. A jutalomérzeted nem hat közvetlenül senki másra. Ezzel szemben a boldogságod vagy annak hiánya gyakran közvetlenül hat más emberekre, és hatással lehet a társadalom egészére. Azok, akik rendkívül boldogtalanok, boldogtalanságukat másokon vezethetik le. Ezen a ponton el kell mondani, hogy az öröm és a boldogság semmiképpen sem zárják ki egymást. Egy vacsora egy három Michelin-csillagos éttermében, valószínűleg egyszerre okozhat örömöt a kiváló ételek és borok miatt, de elégedettséget is okozhat a házastárssal, családdal vagy barátokkal való közös élmény, és esetleg egy kis boldogtalanságot, amikor megérkezik a számla.
• A jutalmazás/öröm, ha nem ellenőrzik, nyomorúságba vezethet minket, akárcsak a függőség. A túl sok szerhasználat (étel, drog, nikotin, alkohol) vagy kényszeres viselkedés (szerencsejáték, vásárlás, internetezés, szex) túlterheli a jutalmazási útvonalat, és nemcsak lehangoltsághoz, nyomorhoz és betegséghez, hanem nem ritkán halálhoz is vezet. Ezzel szemben az erdőben való séta, az unokákkal vagy a háziállatokkal való játék elégedettséget hozhat, és megakadályozhatja, hogy eleve nyomorultul érezzük magunkat.
• Végül pedig az öröm a dopamin, a boldogság pedig a szerotonin által vezérelt. (Ez így persze nagyban leegyszerűsített, de lényegre törő.) Mindkettő egy-egy neurotranszmitter – az agyban és a belekben előállított biokémiai anyag, amely az érzéseket és érzelmeket irányítja -, de a kettő nem is különbözhetne jobban egymástól. A dopamin és a szerotonin különálló agyi folyamatokat irányít, két külön agyi pálya, két külön szabályozási rendszer és két külön fiziológiai és pszichológiai eredmény.

A dopamin és a szerotonin közti különbségek

Dopamin

A dopamin egy gerjesztő neurotranszmitter. Ez azt jelenti, hogy ha egy dopamin molekula kötődik a receptorához, akkor a receptort tartalmazó idegsejt/neuron aktiválódik és továbbküldi a jelzést a jutalmazó központ felé. A neuronok szeretik, ha izgatják és csiklandozzák őket, de nem szeretik, ha ütik őket. A szervezet bármely neuronjának krónikus túlstimulálása neuronsejtek pusztulásához vezet. Mivel a neuronok metabolikusan aktívak, így ha az állandósult stimulálást folytatjuk, akkor a neuronok előbb-utóbb kimerülnek és elpusztulnak. Az ún. poszt szinaptikus neuronnak, vagyis amelyik a dopamin receptorát tartalmazza van egy biztonsági lépése annak érdekében, hogy ne legyen túlhajszolva. Azt teszi, hogy alul-szabályozza a dopamin receptort, vagyis kevesebb receptort épít be a külső membránjába.

Annak ellenére, hogy sok dopamin molekulád van, kevesebb receptorod van, ami azt jelenti, hogy kevesebb az esélye annak, hogy bármelyik molekula megtalálja a receptort. Ez emberi szempontból azt jelenti, hogy egyre többre van szükséged és mégis egyre kevesebbet kapsz. Ezt a jelenséget nevezzük toleranciának. A dopamin toleranciához vezet. És amikor ezek a neuronok elkezdenek elhalni, azt függőségnek nevezzük.

Szerotonin

A szerotonin egy olyan neurotranszmitter, ami nem gerjesztő, hanem gátló hatású. Ez azt jelenti, hogy a receptorához való kötődés nyugalmi állapotba hozza az adott neuront. Emiatt nincs arra szükség, hogy védekezésképp a receptorok számát csökkentse az idegsejt. Épp ezért nem létezik olyan, hogy túladagoljuk a boldogságot. Azonban van egy dolog, ami a szerotonint szabályozza le, ez pedig a dopamin. Tehát minél több örömöt keresel, annál boldogtalanabb leszel. És ha nem tudod mi a különbség a jutalom és az elégedettség, vagyis az öröm és a boldogság között, akkor félrevezethetnek a reklámok marketing szövegei is.

Tehát pl. az egyik legnagyobb üdítőital gyártó nem boldogságot ad amikor azt a szlogent használja: „open happiness” hanem élvezetet. Hasonlóképp a „happy hours” egy bárban vagy étteremben nem a valódi boldogsághoz vezet. Mindenki ismer ilyen félrevezető mémeket és mantrákat melyek beépültek a kollektív szókincsünkbe és bizonyos anyagok fogyasztásához kötik a boldogság elérését. Emberek milliót csapják be ilyen módon, különösen az elmúlt 50 évben.
Az, hogy ez a két vegyi anyag (dopamin és szerotonin) hogyan és hol hatnak, és hogyan működnek együtt vagy egymással szemben, az lehet a szent Grál az öröm és a boldogság végső keresésében.

A bejegyzés forrása ez a könyv illetve ez a video.