Dr. Ben Bikman, a Brigham Young Egyetem tudósa és professzora, aki az emelkedett inzulin szerepét tanulmányozza az elhízásban és a cukorbetegségben, elmagyarázza ezt az állapotot. Illetve azt, hogy a zsír felhalmozódása a májban hogyan károsíthatja a szív egészségét, és hogyan vezethet az inzulinrezisztencia körforgásához.
Az szinte mindenki előtt ismert, hogy a máj alapvető szerepet játszik a méregtelenítésben. Ez a szerv felelős az alkohol lebontásáért, és ez dolgozza fel a gyomorból és a belekből távozó összes vért. A májnak több mint 500 létfontosságú funkciója van. Ezek közül az egyik a véráramban lévő felesleges glükóz glikogénné alakítása, amely egy olyan energiaforma, amelyet a szervezet el tud tárolni későbbi felhasználásra. A máj az elfogyasztott élelmiszerekből származó számos fontos tápanyag metabolizálásában is szerepet játszik. Képes zsírt felhasználni (égetni) vagy akár létrehozni.
Az egyre gyakoribbá váló, zsírmájnak nevezett állapot mindezen létfontosságú funkciókat megzavarhatja. Ellenőrizetlenül hagyva a zsírmáj gyulladást és hegesedést (fibrózist) okozhat, és akár májrákhoz is vezethet.
Mi az a zsírmáj?
A legegyszerűbben fogalmazva, a zsírmáj az, aminek hangzik: a májban felhalmozódik annyi zsír, hogy a szerv teljes tömegének 5-10%-át teszi ki.
A hivatalosan nem alkoholos zsírmájbetegségnek (Non-Alcoholic Fatty Liver Disease- NAFLD) nevezett zsírmájnak két altípusa van: a nem alkoholos zsírmáj (NAFL) és a nem alkoholos steatohepatitis (NASH). Mindkettő azt jelenti, hogy túl sok zsír van a májban, de a NASH-ban szenvedőknél a zsírfelhalmozódással együtt gyulladás is jelentkezik, ami hegesedést okozhat a májban, és növelheti a májrák kockázatát.
A NAFL szintén problémás. Lehet, hogy észre sem vesszük, hogy nálunk már kialakult, mert gyakran nem okoz észrevehető tüneteket.
Évekkel ezelőtt a zsírmáj főleg azoknál az embereknél fordult elő, akik nagyivók voltak. Amikor a szervezet hosszú időn keresztül jelentős mennyiségű alkoholt dolgoz fel, az megváltoztathatja a máj anyagcsere-profilját, és zsírraktározó, nem pedig zsír-oxidáló szervvé válhat.
A NAFL a májbetegségek leggyakoribb oka világszerte, és sokkal szélesebb populációt érint. Becslések szerint a világon az emberek 25%-ának van zsírmája, beleértve az amerikai gyermekek 12%-át is.
Kutatások kimutatták, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők mintegy 56%-ánál alakul ki zsírmáj. A testtömegindexük (BMI) szerint elhízott embereknek pedig 50-90%-ánál. De nem kell cukorbetegnek vagy túlsúlyosnak lenni ahhoz, hogy ez az állapot kialakuljon. Az inzulinrezisztenciával, metabolikus szindrómával vagy kóros vérzsírszinttel (koleszterin vagy triglicerid) élők is nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Hogyan hat az inzulinrezisztencia a májra?
Az anyagcsere szempontjából egészséges embereknél a vér megnövekedett inzulinszintje arra készteti a májat, hogy több glükózt vegyen fel, és ezt a cukrot glikogénné alakítsa át. Ekkor a máj némi glükózt zsírként is tárol. Ha a vércukorszint túlságosan lecsökken, vagy a szervezetnek extra energiára van szüksége a testi funkciók elvégzéséhez, a glikogén visszaalakul glükózzá, és felszabadul.
Ha azonban inzulinrezisztencia alakul ki, a szervezet nem reagál megfelelően az inzulinra; jó eséllyel a májunk is inzulinrezisztens. A májban azonban szelektív inzulinrezisztencia alakul ki – csak bizonyos folyamatok válnak inzulinrezisztenssé. Amikor ez megtörténik, a megnövekedett inzulin nem serkenti a májat arra, hogy eltávolítsa a glükózt a véráramból és glikogénként tárolja. Ez a folyamat rezisztenssé vált az inzulin glükózcsökkentő hatásával szemben. Ehelyett a máj lebonthatja a glikogént, és glükózként felszabadíthatja, még akkor is, ha a vércukorszint normális vagy magas. Ez természetesen tovább növeli a véráram glükóz- és inzulinszintjét.
Eközben az inzulinrezisztencia esetén megemelkedett plazmainzulinszintek a májat zsírtermelésre serkentik – ez a hatás a megemelkedett inzulinra reagálva megmarad. Az inzulinrezisztens zsírsejtekből felszabaduló zsírokkal kombinálva a májban gyorsan felhalmozódik a zsír. Egy részük a vérbe is kerül. Ha túl sok zsír marad a májban, végül zsírmáj alakul ki.
A véráramba kerülő zsír szintén káros lehet. Amikor a máj zsírt termel, gyakran palmitinsavat állít elő. Ez a telített zsír növeliheti a gyulladást az erekben, és károsíthatja azokat, növelve a szív- és érrendszeri események, köztük a szívroham és a stroke kockázatát. Rontja az inzulinrezisztenciát a test más részein is.
Hogyan kerüljük el a zsírmájat?
Minden, amit az anyagcsere-egészségügy javítása érdekében teszünk – például elsősorban feldolgozatlan ételek fogyasztása és rendszeres testmozgás -, segíthet csökkenteni a zsírmáj kialakulásának esélyét. A fruktózfogyasztás korlátozása szintén kulcsfontosságú. A fruktóz (gyümölcscukor) az a molekula, ami a glükóz mellet 50%-ban alkotóeleme a szacharóznak, vagyis hagyományos értelemben vett étkezési cukornak.
A szervezetben nagyon kevés szövet képes a fruktózt felhasználni, így elsősorban a máj felelős a fruktóz metabolizálásáért. Míg a máj kis mennyiségű fruktózt képes kezelni, a túl sok fruktóz fogyasztása túlterheli a májat, és ekkor a fruktózt zsírrá kezdi átalakítani.
A teljes gyümölcsök mérsékelt fogyasztása nem jelent gondot, mivel a gyümölcsök antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek támogatják az anyagcsere egészségét, valamint rostokat, amelyek lassítják az emésztést, és mérsékeltebb vércukorszint-választ okoznak. A gyümölcslé azonban egy másik történet.
Kutatások kimutatták, hogy a fruktózzal vagy szacharózzal terhelt italok (például gyümölcslevek vagy üdítők) nagy mennyiségű fogyasztása a zsírszint növekedéséhez vezet. A legjobb tehát, ha kerüljük a túl sok cukrot. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az, hogy hol tároljuk ezt a zsírt, attól függ, hogy milyen típusú cukrot fogyasztunk. Úgy tűnik, hogy a glükózzal édesített italok nagy mennyiségű fogyasztása a zsír tárolását a bőr alatti rétegben, közvetlenül a bőr alatt idézi elő. Ha azonban sok fruktózt fogyasztunk, az a mélyen fekvő zsigeri szervekben (főként a májban) rakódik le.
A zsigeri zsír a legveszélyesebb fajta; számos anyagcsereprobléma fokozott kockázatával jár együtt, beleértve az inzulinrezisztenciát, a 2-es típusú cukorbetegséget, a magas trigliceridszintet és a magas gyulladásos szinteket.
Gyógyítható-e a zsírmáj?
A jó hír az, hogy a zsírmáj visszafordítható. Ha gyanítjuk, hogy nálunk kialakult, vagy ha a vérvizsgálat kimutatja, hogy a májenzimjeink magasak, hagyjuk el a gyümölcscukrot. Emellett korlátozzuk vagy hagyjuk el az alkoholt, amely szintén a zsírraktározásra készteti a májat.
Ezután fontoljuk meg az alacsony szénhidráttartalmú étrend bevezetését, legalább néhány hétig. Egy tanulmány szerint azok, akik csökkentik a szénhidrátbevitelt és több fehérjét esznek, két hét alatt közel felére csökkenthetik a májukban lévő zsír mennyiségét.
Az is lehet, hogy többet kell mozognunk és fogynunk, ha túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk. A testmozgás fokozza a zsírégetést, csökkenti a zsírsavak termelődését, és sejtszinten megelőzi a májkárosodást.
Az eredeti angol nyelvű bejegyzés a szakmai hivatkozásokkal itt olvasható.
